27552507

 

Röviden összefoglalva

A boldogságot keresni olyan, mint az órádat, ami a kezeden van.

Egy csipetnyi Kant

John D. Barrow - A végtelen könyve c. művéből:

Immanuel Kant egyik tudománytörténeti érdeme, hogy világosan megkülönböztette az „igazi valóságot” az „észlelt valóságtól”. Amikor elménket és értelmünket az igazi valóság természetének megismerésére használjuk, annak természete megváltozik (de még ha nem is, nem tudhatjuk, hogy nem változott-e meg).

(Nesze neked, mindez a kvantumfizika előtt másfél századdal)

Szívesen képzeljük magunkról, hogy egy tökéletes madárlesből figyeljük a természetet, ahonnan mindent láthatunk és tanulmányozhatunk, és az úgy működik, mintha ott sem lennénk. Kant (1724-1804) azt állítja, hogy ez elméletileg lehetetlen.

Elménkben megvannak a megfelelő fiókok a dolgok megértésére, és a világról szerzett tudásunk elkerülhetetlenül ezekbe rendeződik. Ez pedig mindenképpen megakadályozza, hogy megismerjük a dolgok végső természetét, illetve, hogy megválaszoljuk az Isten létezésével és az élet értelmével kapcsolatos mély filozófiai kérdéseket.