Egy méla gondolat

Új-Zélandon, Londonban, New Yorkban, Kaliforniában évi 14-22-31 millió forintnak megfelelő összeget kereshetnék a szakmámban.

Ez a gondolat már egyszer felmerült bennem, pár éve. Most megint megnéztem a külföldi álláskereső portálokat, a kollégákkal együtt. A 31 milliós számon majdnem kiköptük a sört, és felröhögtünk. Hát ja.

Miért is nem megyek? Tényleg, miért nem?

Esküvő vs. házasság

Örülök, hogy nem mindenki ilyen, de ettől ez még sajnos egy létező jelenség. Kinek nem inge, ne vegye magára, éééértem?

"People, women especially, absolutely adore weddings. For women it is their fairy princess day. It is the day they have been told their entire lives will be the happiest day of their lives. All the stops are pulled out, no expense is spared and the more lavish the wedding is, the more romantic it is.

The bride, she is the focus of the attention. It’s all about her and placing her on the highest pedestal possible. She is the star of the show at an extremely expensive costume party. The groom is, at best, a necessary if slightly inconvenient prop.

Yes, women absolutely adore weddings but marriage? Not so much."

Hommage

Nem ismerem. Csak áll ott a metró ajtajának dőlve.

Dorkó, és kék, enyhén koptatott farmer.

Fekete póló és könyékig feltűrt tavaszi dzseki.

Fején feltolt napszemüveg, fülében fülhallgató.

Hol élénken megnézi a körülötte lévőket, hol csak bámul ki az ajtó üvegén a sötét alagútba.

Nem is tudom, milyen érzés ül az arcán. De néha mosolyog.

Vajon mit hallgat...?