Emlékeztek arra az esetre, amikor 3 éve egy repülőgép közvetlen felszállás után madárrajba rohant, és aztán sikeres kényszerleszállást hajtott végre a Hudson folyón?
Egy túlélő mesél, hogy hogyan élte át a történteket, és azok miben változtatták meg az életét.
www.ted.com/talks/lang/hu/ric_elias.html
Jó lenne, ha mindannyian tudnánk így gondolkozni. Kényszerleszállás nélkül is.
Különös az emberi elbizakodottság, amely azt kívánja, hogy minden út elvezessen valahová.
Brandon Hackett - Az ember könyve
És tested egyetlen sejtet sem tartalmaz azokból már, mint amikkel születtél. És minden atomjuk egy csillag belsejében keletkezett valamikor.
Meg aztán...
Amikor megtanulunk valamit, akkor hosszú távú emlék jön létre a megszilárdulás (konszolidáció) folyamata segítségével, ami fehérjék képződésén alapul. Amikor felidézünk valamit, akkor az emlék egy kis időre instabillá válik, majd egy újabb megszilárdulási folyamatban újrastabilizálódik. Vagyis tulajdonképpen nem arra emlékezünk vissza, ami eredetileg történt, hanem inkább arra, hogy miként idéztük fel legutóbb a történést. Ha megtörjük az emlék felidézését követő újraszilárdulási folyamatot, akkor befolyásolhatjuk az emlék tartalmát.
(forrás: index.hu, kiemelés tőlem)
De néha az ok pusztán az, hogy hülye vagy és elkúrod a dolgokat.
:P
"Az emberek többsége egy pillanatig sem tud valamilyen megváltás-kép délibábja nélkül élni. Ezért csak vár, vár, és közben türelmetlenül elfogadja azt, ami nem kell neki, mert minden korszakot átmenetinek érez.
Majd holnap, majd hétfőn, majd jövőre kezdődik az igazi élet... Nem tudja, hogy minden napja igazi élet - ami lassan elmúlik, s egy napon ráébred arra, hogy most már minden úgy marad, ahogy van, nincs lehetőség újrakezdésre. Szerintem mindezzel szemben egyetlenegy lehetőségünk van: megtanulni szeretni a saját történetünket, minden vacakságával és csalódásával együtt."
Popper Péter
Ha már tudod, hogy mi a bűvész trükkje, többé nem nyűgöz le a varázslat.
Ennyi lerántott lepel, elvesztett illúzió, ennyi rádöbbenés...
Ennyivel kevesebb, korábban túlértékelt aspektus, egy ilyen magasra rakott mérce...
... és ennyi sikertelen siker után ...
Lehetséges-e még egyáltalán a szerelem?
Kellően köznapi, hogy megértsd, kellően tudományos, hogy a részletek is kiderüljenek:
http://index.hu/tudomany/2012/08/22/miert_vagyunk_hutlenek/
És baromi hatásos. Egy-két helyen csak úgy kapargattam az állam, ahol kimondva áll, amit talán csak homályosan sejtettem. Például "hűséges, gyereket nevelő apákról" és "szuperdomináns génekkel rendelkező szeretőkről".
És érdekes, hogy mi van a csimpánzokkal, gorillákkal, orángutánokkal, na meg a mezei és hegyi pockokkal. És még az is kiderült, hogy:
"Ha kiterítenénk az ember szaglóhámját, egy gyufásdoboz felületét sem kapnánk, míg például a kutyánál ez futballpálya nagyságú."
Meh.
